Energia parazita,

energia parazita

férgek nyúlhatnak ki

Szürke légykapótirannusz fészekalja a barnafejű gulyajáró egy becsempészett tojásával A fészekparazita életmódot követő fajok számára rendkívül fontos, hogy a gazdamadár ne vegye észre, hogy fészkébe idegen tojás került, illetve ha netán észre is veszi, ne tudja megkülönböztetni az idegen tojást a sajátjaitól.

Ennek érdekében az egyes fészekparazita fajoknak többnyire viszonylag kevés gazdafaja van, és az általuk rakott tojások méretben és mintázatban is hasonlóak a gazdamadár jellemző tojásformájához.

További sajátossága a fészekparazita fajoknak, hogy többségük fiókája gyorsabban és nagyobb méretűre nő, mint a gazdamadár fiókái nem ritkán már a kikeléssel is megelőzi a fészek többi lakójátezzel arra késztetve a szülőállatokat, hogy neki adják a legtöbb táplálékot, hiszen a fészekaljból ő látszik a legéletképesebb egyednek.

Emiatt a gazdamadár fiókái lassabban, nehezebben fejlődnek, és elég energia parazita, hogy a gyorsabb növekedésű fészekparazita fióka ki is lökdösi őket a fészekből, hogy több helye legyen a fészekben, illetve ne legyenek vetélytársai.

giardia féreg hogyan kell kezelni

Ha már a fészekparazita fióka kikelt, akkor a szülőmadarak rendszerint nem ismerik fel, hogy teljesen más kinézetű fiókát táplálnak, mint saját utódaik, hanem szívósan hordják a táplálékot a parazita fiókának, energia parazita közvetlenül a kirepülés előtt, egyes esetekben akár már többször akkora is lehet, mint nevelőszülei például ökörszem által nevelt kakukkfióka esetében. Ebből az egyedfejlődési stratégiából fakad, hogy a fészekparazita madárfajok zöme energia parazita energia parazita fészekbe csak egy tojást rak, hiszen máskülönben az egyazon fészekben együtt nevelkedő parazita fiókáknak egymással kellene rivalizálniuk a táplálékért, és egymás túlélési esélyeit csökkentenék.

Típusai[ szerkesztés ] A kerceréce tojói gyakran rakják le tojásaik egy részét más tojók fészkébe.

gazdaszervezet specifitás a parazitákban

A valódi vagy obligát fészekparazitizmus mellett — ez azokra a madárfajokra jellemző, amelyek sosem raknak fészket és minden esetben idegen madarakkal keltetik ki, illetve neveltetik fel az utódaikat — létezik fakultatív fészekparazitizmus is. Ez esetben a parazita faj egyedei saját maguk is foglalkoznak utódneveléssel, kis ugró paraziták ha éppen alkalom kínálkozik arra, hogy egy-két tojásukat idegen fészekbe csempésszék, és ezáltal a költés és az utódnevelés fáradalmait másokra hárítsák, akkor készséggel élnek a lehetőséggel.

Ez utóbbi szaporodási stratégia azt az előnyt is energia parazita hordozza, hogy az egyed által nevelt fészekalj netán bekövetkező pusztulása esetén is marad némi esély néhány saját genetikai állományú fióka felnevelkedésére.

a galambféreg kijöhet a torkán keresztül

Cserregő nádiposzáta kakukkfiókát etet A fészekparazitizmus legjellemzőbb képviselői a kakukkfélék energia parazita, amelyek közül Magyarországon is gyakori faj a kakukk ; [2] utóbbinak jellemző gazdamadarai egyes bokorlakó erdei vagy nádi énekesmadarak, mint például a vörösbegynádirigó vagy éppen az ökörszem.

Általában költésparaziták a vidafélék és a csirögefélékilletve a mézkalauzfélék jó néhány faja is, a fakultatív költésparazitizmusra pedig a récefélék közt találni jellegzetes példákat.

a gyomor megduzzadt férgek lehetnek

Ismert a költésparazitizmushoz hasonló életmód a rovarok körében például a darázsméheknél vagy a hangyaboglárkáknál és egyes halfajok között is, mint például a dominóharcsa Synodontis multipunctatus esetében.

Érdekesbejegyzések