Polychaete férgek fajai. Soksertéjűek – Wikipédia

polychaete férgek fajai

Fő jellemvonásuk, hogy minden szelvényükön egy pár oldalt kiálló lábcsonk: parapodium képződik; ezeken helyezkednek el a mesteri alkotású sörték, rendszerint több kötegben.

A soksörtéjűek, igen kevés kivétellel, rendszerint vált ivarúak. A fiatal nemzedék meglehetősen bonyolult metamorphosison megy keresztül. Ez a rend fajokban rendkívül gazdag, olyannyira, hogy családot is negyvennél többet különböztetünk meg a rend keretében.

Navigációs menü

A famíliáknak egyik sorát mint szabadon élő soksörtéjűeket: Errantia, állították szembe a többi helyhez kötött: Sedentaria, illetőleg csőlakó: Tubicola csoporttal. Pontosabb vizsgálatokra azonban kiderült, hogy a családok természetes rokonsági viszonya ellentmond ennek a biológiai csoportra való beosztásnak. Az általunk ismertetendő családok képviselői tisztán tengerlakók, melyeknek kopoltyúi, ha egyáltalán képződnek, a háti oldal lábcsonkjaként fejlődnek.

A szelvényekről ezenkívül gyűrűzött tapogatók is nyúlnak ki.

paraziták pulyka

Fejük mellső részén, a száj előtt, fejlebeny képződik. Ez a lebeny megfelel a prostomális szelvénynek.

Bevezetés az állattanba

A szemek és a tapogatók ezen a nyújtványon vannak elhelyezve. Az állatok áldozataikat éles, horgos állkapcsokkal és fogakkal ragadják meg, melyek az ormánybél kitüremkedésével jutnak napvilágra.

a legjobb orvosság a pinworms ellen

A szabadon élő Polychaeták többnyire fémfényben csillognak s a sörték váltakozó színes fényt vernek vissza. Heteronereis oldallábai nagyítva A fenti ábráról, mely a francia búvárnak, Quatrefagesnak művéből van kivéve, világosan meggyőződhetik az olvasó arról, hogy az egyes szelvények oldalfüggelékei minő gazdagságban fejlődnek.

Az ábra egyik Nereis-fajtának a szelvény szélét szemlélteti. A és B a lábcsonk felső, illetőleg alsó ága; a az egyik felső és f az egyik alsó tapogatót jelzi, melynek tövében a levélszerű pikkely k képződik; b és c a felső ág kopoltyúlemezeit jelzik, melyek közül c a sörtével megrakott szemölcsszerű véget borítja; e és i pedig a hatalmas támasztósörtét jelölik.

Tartalomjegyzék

Az alsó lábcsonkág kopoltyúlemezét g-nél látjuk, amely szintén az alsó sörteviselő szemölcsöt h födi. Ez az egyetlen szelvényen kiképződő mindenféle nyújtványzat a különböző fajokban nagy változékonyságnak van alávetve s lényegében véve ezen alapszik a tengeri sörtelábúak fajainak sokfélesége.

az emberi testben élő paraziták kezelésének tünetei

A rend élére a tengeri hernyókat, vagy tengeri egereket, vagy nemezférgeket: Aphroditidae szokták állítani. Hermione hystrix Sav. Ezek háta, mint ábránkon látjuk, nagy pikkelyekkel van fedve.

amelyből Trichomonas meghal

A fejen rendszerint három tapogató van, kettő oldalt, egy pedig középütt. Mindnyájuknak 2–4 szemük van, amelyek gyakran piciny nyelecskéknek a hegyén ülnek és mindenkor kicsinyek. Némely nemzetség hilton taormina giardini naxos a rendes egyszerű és összetett sörtéken kívül hosszú szőrökből takaró képződik, amely, különösen a szegélyen, a trópusi madarak pompás tollazatához hasonlóan színt játszik és sűrű elhelyezkedésével háti pikkelyeket a szemlélő elől teljesen elfödő szőrszövedékké lesz.

Ez alatt az összefüggő takaró alatt mégis bizonyos nyílásokon keresztül víz áramlik a szelvények felső polychaete férgek fajai fölött fekvő kopoltyúkhoz. Ennek a familiának bámulatosan szép alakjait Schmarda világkörüli útjában a melegégövi tengereknek csaknem minden partján megfigyelte. Nincs festő, aki ezeknek az állatoknak fémfényben csillogó és minden mozgás alkalmával változó csillogását vissza tudná adni. A tengeri hernyók különlegességeként a bélcső elágazódását kell felemlítenünk.

A háton szőrnemezzel fedett Aphrodite-fajok közül a félláb hossznyi A. Mellékelt ábrán látható Hermione más fajoktól a hát nemezének és más apróbb bélyegek segítségével különböztethető meg. A Hermione hystrix Sav. Ha a kifogott férget többször megmossuk s így az őt rendesen fedő piszok nagy tömegétől megszabadítjuk, akkor lebilincselő, csillogó külső tűnik elő.

A Hermione tüskéi sokkal veszedelmesebbek, mint a sündisznóé, amennyiben szakások s így szúrás után a bőrben maradnak s ha mozgatjuk, befúródnak.

Felhasználói fiók menüje

Mindamellett a Hermioneknak és a többi Aphroditéknek sok ellensége van, mert a ragadozó halak, különösen a kisebb cápa-félék állandóan táplálkoznak velük s így nagymértékben pusztítják. Rendkívül jellegzetes a Lycoridák családja; ezek ragadozó lények s ez a természetük állandó nyughatatlansággal, nagyfokú gyorsasággal és csodálatos biztonsággal van összekötve.

Idemellékelten szemléltetjük a Nereis cultrifera Grube fejét melyen a, b, és c a tapogatókat, d a harapófogószerű állkapcsot és e piciny fogacskáknak több csoportját jelzi. A Nereisek nemzetségébe több mint száz faj tartozik melyek közül az európai partok lakói közül a megbeszélt fajon kívül a N. Nereis cultriforme Grube.

A Lycoridák ivari életével kapcsolatban néhány különleges jelenséget ismerünk meg. A búvárok régebben Heteronereis néven egyik külön nemzetséget különböztették meg, mely a Nereisektől abban tér el, hogy a fej végén igen hosszú tapogatói és jó látószervek vannak.

This Terrifying Worm Snatches Fish from the Ocean Floor

Evezői is erősebben fejlettek s egyúttal a test hátsó kétharmadában a szelvények alacsonyabbak, mint a mellsőben, az evezők azonban itt sokkal hosszabb sörtéket viselnek, mint elől. Ehlersnek sikerült kimutatnia, hogy némely Nereis-faj közvetlenül ivaréretté válása előtt, ebbe a Heteronereis-formába alakul át, amely alakban szabadon úszó életmódra tudnak áttérni. Ilyenképpen a fajt nagyobb területre terjesztik el, mivel a közben ivaréretté vált állatok ivari termékeiket a szabad vízbe hullatják alá s így a fiatalok az álcaállapot után új lakóterületeket népesíthetnek be.

Brehm: Az állatok világa / MÁSODIK REND: Soksörtéjűek (Polychaeta)

Az öregek a peterakás után elpusztulnak. Más esetekben azt tapasztalták, hogy miként azt a Nereis dumerilii Audouin polychaete férgek fajai M. Egyrészük minden további átalakulás nélkül ivaréretté válik, másrészük azonban heteronereis-alakká változik át és végül kétivarú alakok is jelentkeznek ugyanazon nemzedékben. Ennek az állapotnak megfelelően a fajok is váltakoznak.

Egyes Nereis-fajokban ugyanis mindezideig nem találtak heteronereis-alakot. Másokban viszont még ezideig polychaete férgek fajai a heteronereis-formát ismerik, a törzsalakra pedig még nem akadtak rá. A Nereisekkel rokonok az Eunicidák. Ezeknek a szelvényei a hátoldalon elágazó kopoltyúfüggelékeket viselnek és hatalmas állkapcsi készülékkel vannak ellátva. Némelyek közülük tetemesen megnőnek és veszedelmes rablókká válnak. A Földközi-tengerben ismeretesek a szép Halla parthenopeia Chiaje és a nagy Diopatra neapolitana Chiaje, továbbá a csőlakó s egyben átlátszó testű Hyalinoecia tubicola Müller Onophis nevű fajok.

Ehhez a familiához tartozik a tudományban nagy hírre szert tett palolo-féreg, az Eunice virdis Gray Lysidice. Ez az állat a Samoá-szigetcsoport partjainak férgek népi gyógyszerek kezelésére és kiutasításra él. Amint Stair és Powell meg más búvárok írják, ez a féreg a partokon minden esztendőben kétszer jelenik polychaete férgek fajai mérhetetlen seregekben és pedig október–november hónapokban.

A második alkalommal mindig nagyobb tömegekben jelentkezik az állat s ezért ezt az időt a bennszülöttek mblalolo levu, az elsőt pedig mblalolo lailai, vagyis kis- és nagyplolo időknek nevezik. A féregsereg mindkét alkalommal az utolsó anyagcsere és férgek napot megelőző napon jelenik meg, és pediglen mindig oly hihetetlen tömegekben, hogy a tenger messzi terjedelemben hemzseg a féregtől.

Az első férgek a hajnali szürkületben kúsznak elő, a tömeg mégis napfölkeltére jelentkezik. Két, három óra múlva azonban minden eltűnik. A lakosság örege, fiatalja ilyenkor begázol a vízbe és díszesen kidolgozott kosaraikkal halásszák a mblaolot, amelyet ott helyben nyersen elfogyasztanak, vagy pediglen növényi levelekbe sodornak és kisütik, hogy mint ritka csemegét nagy lelkesedéssel falatozzák.

Ugyanakkor kereskedők nagy száma lepi el a partot, akik minden felesleget megvásárolnak, hogy azt a sziget azon távoli lakóinak árusítsák el, akik a nyalánkságok ünnepén közvetlenül nem vehetnek részt. Nevezetes jelenség, hogy a féregtömegben ép, egész férgeket nem lehet polychaete férgek fajai, hanem csak 2–20 mm hosszúságú darabkákat, melyek az állat hátsó leszakadt, ivarérett részéből állanak.

Polychaete férgek fajai állatok váltivarúak, s a hímekről leszakadt darabok sárgásfehérek vagy okkersárgák, viszont szennyes indigókék vagy sötétzöldek a nősténydarabok. Ezek az ivari tagok a vízbe ürítik ivari termékeiket, minekutána a heteronereida-alakok példája szerint nemsokára tönkremennek. Honnan származik a féregdaraboknak ez a polychaete férgek fajai tömege? Ezt a kérdést egymástól függetlenül Kremer és Friedländer derítették ki. Rossz lehelet az epehólyag eltávolításakor, hogy az Eunice viridis a korálltömbök hasadékaiban, réseiben hogyan él, amíg a föntemlített polychaete férgek fajai elkövetkeztéig ivaréretté nem válik.

technikai szag a szájból

Az ivari termékek a test hátsó végének gyűrűiben keletkeznek, amelyek egyúttal úgy alakulnak át, hogy úszásra is képesekké válnak. Ha a rajzás ideje megérkezett, a hátulsó testvég leszakad, felúszik a tenger szintje felé, a mellső nagyobb darab azonban a talaj kőtöredékei között marad és az ivarzás céljára leválasztott testvégét helyrepótolja.

Soksertéjű gyűrűsférgek – Polychaeta

Mayer A. Újabban a Ceratocephale ossawai Izuka után japán palolo vált ismeretessé. Említésreméltó még a Syllidae-ák családja 1. Syllis ramosa M. Gamble: Worms. London, Macmillan et Co Ide piciny állatok tartoznak, melyek mellső vége tapogatókkal és tapogatófonalakkal sűrűn meg van rakva.

Érdekesbejegyzések